Magamról

Dr. Császár-Faragó Zita vagyok, jogász, mediátor, általános szociális munkás diplomával

A mediációról röviden

A mediáció egy alternatív vitarendezési módszer, melynek célja, hogy a résztvevők békés úton, egymással együttműködve jussanak megállapodásra. A mediátor nem dönt helyettük, nem befolyásolja a feleket, csupán segít abban, hogy ők közösen megtalálják a számukra elfogadható megoldást.

A folyamat során a hangsúly a párbeszéden, a kölcsönös megértésen és az együttműködésen van. Nem célja a múltbéli sérelmek boncolgatása, hanem első sorban a jövőbe tekintő, megoldásorientált közös munka. A mediáció bizalmas, önkéntes, az esetek jelentős többségében gyorsabb és költséghatékonyabb, mint a bírósági eljárás.

A mediáció különösen hasznos alternatíva:

• válási-, párkapcsolati problémák esetén,
• a felek közti kommunikáció javítása céljából,
• munkahelyi konfliktusok rendezésére,
• szülő-gyermek viták esetén (legtöbbször kamaszokkal kapcsolatos nevelési kérdésekben)
• családi-, öröklési vagy akár szomszédi viták során is.

Szolgáltatásaim

Szívesen állok rendelkezésre az alábbi területeken:

Válási mediáció – Segítek abban, hogy a válás folyamata ne egy hosszú és fájdalmas, hanem egy közösen kidolgozott, minden jogilag kötelező elemet is tartalmazó, korrekt megállapodás legyen. Különösen fontos ez, ha gyermek(ek) is érintett(ek).

Párkapcsolati mediáció – Amikor a felek még nem szeretnének elválni, de konfliktusaik vannak, a mediáció segíthet a közös nyelv megtalálásában.

Munkahelyi konfliktusok kezelése – Vezető-beosztott, kollégák közötti súrlódások esetén a mediáció segíthet helyreállítani a bizalmat, javítani a kommunikációt és a hatékonyabb együttműködést kialakítását.

Gyermekneveléssel, családdal kapcsolatos nehézségek – Jellemzően a kamaszkorral összefüggő konfliktusok, problémák kezelésében kérik a segítségem, beleértve a szülő-gyermek kapcsolat erősítését, a kommunikációs akadályok feloldását vagy adott esetben viselkedési konfliktusokat.

A konzultáció történhet személyesen vagy online – rugalmas időpontban, diszkréten és biztonságos légkörben.

Áraim

Egyéni vagy párkapcsolati mediáció (pl. párkapcsolati-, válási-, szülő-gyermek mediáció):

• Első konzultáció, előkészítő beszélgetés: (kb.60 perc): 10 000 Ft/ fő
• Mediációs ülés (kb. 90–120 perc): 15000 Ft / fő/ óra
• Online ülés: ugyanennyi, technikai feltételek biztosítása esetén

Munkahelyi vagy csoportos mediáció (több résztvevő esetén):

• Árajánlat egyedi megbeszélés alapján, a résztvevők számától és az ügy összetettségétől függően.

Megállapodás írásba foglalása: 25000 Ft

A mediáció a gyakran hosszadalmas jogi eljárásnál gyorsabb, költséghatékonyabb, érzelmileg kíméletesebb megoldási lehetőség, hiszen a felek együtt alakítják ki a számukra megfelelő, optimális megállapodást.

Gyakori Kérdések

Mennyi ideig tart egy mediációs ülés?

Egy mediációs ülés általában 1,5–2 órát vesz igénybe. Ezen időtartam során a felek kellő mélységben ki tudják fejteni álláspontjukat, tudnak reagálni egymás gondolataira, felvetéseire, a mediátor segítségével elindulhat a közös gondolkodás. Szükség esetén természetesen rövidebb vagy hosszabb időkerettel is dolgozhatunk – a mediáció rugalmasan igazodik a résztvevők igényeihez.

Hány alkalomra van szükség?

Az alkalmak mennyisége nagyban függ az adott helyzettől, a problémától, a felek együttműködési készségétől. Vannak esetek, amikor akár egy vagy két ülés is elegendő lehet a megállapodás eléréséhez, máskor ennél több időre lehet szükség. Általánosságban elmondható, hogy 3- legfeljebb 5 alkalom alatt már határozott előrelépés történik, és megszületik a közös megállapodás is. A folyamatot mindig együtt tervezzük meg, átláthatóan és kiszámíthatóan. Amennyiben a felek igényt tartanak rá, utókövetés is történik, amikor egy megbeszélt idő leteltével újra összeülünk, felülvizsgáljuk a meglévő megállapodást és ha a felek úgy érzik, akár módosíthatunk azon, továbbfejleszthetjük.

Mi történik, ha a felek nem tudnak megegyezni?

A mediáció önkéntes, és mindig a résztvevők aktív együttműködésén múlik. Előfordulhat, hogy a folyamat során kiderül: a felek nem tudnak vagy nem akarnak közös nevezőre jutni. Ilyenkor a mediációt lezárjuk, de még ebben az esetben is gyakori, hogy a felek közelebb kerülnek egymás álláspontjához, megértik egymás nézőpontját – ami később akár mégis megegyezéshez vezethet. Születhet részmegállapodás is, ami fontos mérföldkő lehet a továbbiakban, esetleg megalapozhatja egy későbbi megállapodás lehetőségét. A sikertelen mediáció tehát nem kudarc, hanem egy hasznos állomás lehet egy nehéz helyzet feldolgozásában.

Online is működik a mediáció?

A mediáció teljes értékűen működhet online is. A videós kapcsolaton keresztüli beszélgetés – akár külön szobákban is – lehetővé teszi a személyes részvétel nélküli, mégis biztonságos és hatékony közös munkát. Ez különösen hasznos lehetőség akkor, ha a felek földrajzilag távol vannak egymástól, ha időbeosztásuk miatt nehéz lenne személyes találkozót egyeztetni, esetleg valamilyen egészségügyi- vagy mozgásszervi probléma akadályozza a személyes részvételt.

Miben különbözik a mediáció a pszichológiai tanácsadástól?

A mediáció nem terápia és nem pszichológiai tanácsadás. A fókusz a konfliktus közös megoldásán van – nem az okok feltárásán, nem az egyéni múlt vagy pszichés háttér elemzésén. A mediátor nem terapeuta, nem coach, hanem egy semleges közvetítő, aki segíti a feleket a párbeszédben, és támogatja őket abban, hogy saját megoldásukat közösen alakítsák ki. Részletesen: Mediátor vagy coach?

A mediátor pártatlan? Tényleg nem fog egyik fél pártjára állni?

A mediátor szigorúan semleges. Nem a felek igazát keresi, hanem segíti őket abban, hogy megértsék egymást és közösen dolgozzanak ki egy mindenki számára elfogadható megoldást. Nem ad tanácsot, nem dönt – a megoldás mindig a felek kezében van.

A mediátor dönt a vitában?

Nem. A mediátor nem bíró, nem dönt, nem ítélkezik, és nem ad tanácsot egyik félnek sem. A mediáció célja, hogy a felek saját maguk jussanak közös megállapodásra. A mediátor szerepe a biztonságos légkör megteremtése, a kommunikáció támogatása, javítása és a konstruktív megoldási lehetőségek feltérképezése a felek részvételével pártatlanul.

Mi történik a mediáció során elhangzottakkal?

A mediáció szigorúan bizalmas. Ami a mediáció során elhangzik, az a felek és a mediátor között marad. A mediátor a megbeszélt információkat nem hozhatja nyilvánosságra, nem használhatja fel más ügyben, és a felek sem hivatkozhatnak ezekre például bíróság előtt – kivéve, ha mindketten írásban másként nem döntenek. A mediátort a titoktartás mellett kötik a GDPR szabályai is, köteles a felek személyes adatait, a mediáció során keletkezett dokumentumokat bizalmasan kezelni.

Ki vehet részt a mediáción?

Általában az érintett felek vesznek részt, például házastársak, szülők és kamasz gyermek(ek), kollégák vagy üzleti partnerek. Külön megállapodás alapján jogi képviselő vagy más támogató személy is jelen lehet, de ez mindig a folyamat elején tisztázásra kerül. A cél az, hogy olyan légkört teremtsünk, ahol mindenki biztonságban és meghallgatva érzi magát.

Mikor nem lehetséges vagy kizárt a mediáció?

Bűncselekmény gyanúja vagy folyamatban lévő büntetőeljárás esetén (pl. családon belüli erőszak, zaklatás, testi sértés), a mediáció: jogilag kizárt vagy nem indokolt, mert hatalmi egyensúlyhiány áll fenn.
(Pl.:Ha az egyik fél félelemben él, manipulálható vagy függőségben van, nem valósulhat meg az önkéntesség és az egyenlőség, ami a mediáció alapja.)

Családon belüli erőszak, bántalmazás.
Ez az egyik legfontosabb kizáró tényező. A mediáció feltétele az, hogy a felek egyenlő helyzetben, szabad akaratból tudjanak dönteni. A bántalmazó és az áldozat között nem lehet érdemi, biztonságos párbeszédet folytatni.

Egyik fél nem hajlandó együttműködni
A mediáció önkéntes. Ha az egyik fél nem hajlandó részt venni, nem veszi komolyan a folyamatot, manipulálni próbál vagy csak „időt húz”, akkor a mediáció nem folytatható tovább, mert nem lehet eredményesen dolgozni.

Súlyos pszichés állapot, döntésképtelenség esetén, tehát ha bármelyik fél nincs beszámítható állapotban (pl. pszichiátriai krízis), nem képes követni a folyamatot, nem tud saját érdekeiben dönteni (jogilag cselekvőképtelen) a mediáció nem alkalmazható.

Jogszabályi kizárás - Bizonyos ügytípusokban a jog nem engedi meg a mediációt, például: ha az ügy közérdeket vagy harmadik személy jogait sérti.

Mikor nem ajánlott a mediáció?

Még ha jogilag nem is kizárt, etikai vagy szakmai okból sem javasolt mediációt indítani, ha:

• nagyon súlyos bizalomhiány áll fenn, és egyik fél sem hajlandó a párbeszédre,
• az egyik fél dominálja a helyzetet, és a másik nem meri vagy nem tudja képviselni saját érdekeit,
• a cél nem valódi megegyezés, hanem érzelmi megtorlás, nyomásgyakorlás.

Mi a megállapodás jogi ereje?

A mediáció során született írásos megállapodás a felek közös elhatározásán alapul. Amennyiben szeretnék, lehetőség van arra, hogy ezt ügyvéd közreműködésével vagy közjegyző előtt hivatalossá tegyék, így az a jogban is érvényesíthető lesz. Válási ügyekben például ez fontos lépés lehet.

Miben tud segíteni a válási mediáció?

Példa: Egy házaspár nem tudott megegyezni a gyermekeikkel való kapcsolattartásról. A bírósági út helyett mediációt választottak. Az első ülés során mindkét fél kifejezhette az érzéseit, aggodalmait. A második alkalomra már közösen hoztak egy gyermekbarát időbeosztást, amely figyelembe vette a gyerek napirendjét és a szülők munkarendjét is. Nemcsak időt és pénzt spóroltak, hanem együttműködő szülői kapcsolatot is kialakítottak.

Segít-e mediáció kamasz gyermekkel?

Egyértelműen igen. Egy édesanya és 15 éves lánya közötti kapcsolat teljesen elmérgesedett – állandó viták, ajtócsapkodás, tiszteletlenség jellemezte a mindennapjaikat. A mediáció során mindkét fél elmondhatta, hogyan éli meg a helyzetet, és együtt alakítottak ki olyan szabályokat, amelyeket be tudtak tartani. Az anya visszajelzése szerint már az első alkalom után érzékelhetően csökkent a feszültség otthon.

Tények és tévhitek

Tévhit: „A mediátor coach”

Valóság: A mediátor akkor segít, ha két vagy több fél között van konfliktus, amit közösen szeretnének békésen rendezni.
A coach akkor segít, ha egy ember szeretne fejlődni, döntést hozni vagy továbblépni az életében. A két szakma nem keverhető össze, mert más megoldási mechanizmusokkal dolgoznak és más a feladatuk és a felelősségük az adott ügyben. Részletesen: Mediátor vagy coach?

Tévhit: „A mediáció gyenge megoldás – aki nem tud harcolni, az megy mediátorhoz.”

Valóság: A mediáció éppen azoknak való, akik felelősséget vállalnak a megoldásért, és nem másra akarják átruházni a döntést. Nem a gyengeség, hanem a tudatosság és a kompromisszumkészség jele. Olyanok választják, akik nem győzni, hanem megegyezni szeretnének.

Tévhit: „A mediáció csak akkor működik, ha jóban vagyunk a másikkal.”

Valóság: Sokszor épp ellenkezőleg – a mediációt akkor veszik igénybe, amikor a kommunikáció jelentősen vagy akár teljesen megszakadt. A mediátor segítségével újraindulhat a párbeszéd még akkor is, ha a felek neheztelnek egymásra vagy dühösek. Nem feltétel, hogy a felek szeressék egymást – elég, ha mindketten szeretnének előre lépni.

Mediátor vagy coach?

Sokan keresnek segítséget életük nehezebb szakaszaiban, de nem mindig egyértelmű, kihez érdemes fordulni: mediátorhoz vagy coachhoz?

Ez a rövid útmutató segít eligazodni a két segítő szakma közötti különbségben.

Mikor javasolt a mediáció?

A mediáció akkor javasolt, ha két vagy több fél között alakult ki konfliktus, és a felek szeretnék békésen, közösen rendezni a vitát. A mediátor semleges közvetítő, aki támogatja a párbeszédet és segíti a megállapodás létrejöttét – de nem ad tanácsot és nem dönt a felek helyett.

Mikor javasolt a coaching?

A coaching akkor hasznos, ha valaki egyéni elakadásban, döntési helyzetben vagy önismereti fejlődésben kér támogatást. A coach kérdésekkel, fókuszált beszélgetéssel segít, hogy az ügyfél saját maga találja meg a megoldást. A coaching nem terápia, és nincs benne vita két fél között.

Mediátor vs. Coach – Mi a különbség?

Szempont	Mediátor	Coach
Cél	Konfliktus rendezése két vagy több fél között	Egyéni fejlődés támogatása, célkitűzés, elakadásoldás
Résztvevők	Általában több fél (pl. házaspár, szülők-gyerek, kollégák)	Egy fővel dolgozik (ritkán csoportos coaching is van)
Fókusz	Kölcsönös megértés, megegyezés elérése – párbeszéd segítése	Az egyén saját erőforrásainak mozgósítása, önismeret, célkitűzés
Konfliktus jelenléte	Igen, kifejezetten konfliktushelyzetek esetén alkalmazzák	Nem feltétel – lehet elakadás, döntési nehézség, kiégés
Módszer	Strukturált, semleges közvetítői folyamat – mindkét fél érdekeit figyelembe veszi	Támogató, kérdésalapú párbeszéd – csak az ügyfél céljaihoz igazodik
Döntéshozatal	A felek hozzák meg a döntést – a mediátor nem ad tanácsot, nem dönt	A coachingban az ügyfél hoz döntéseket, a coach csak segít rálátni
Jogszabályi háttér (HU)	A mediáció jogilag szabályozott tevékenység (pl. válási mediátor nyilvántartás)	A coaching nem szabályozott, nincs hivatalos regisztráció vagy engedélyezés
Eredmény	Írásos vagy szóbeli megállapodás a felek között	Személyes célok, akcióterv, önfejlődés

Példák a különbségre

Rólam mondták